El Hamed, 3692, valamikor az év elején...   „Az első hold keskeny sarló volt csupán az égen, fénye mégis megvilágította a háztetőket, a poros utcákat. Felhőt hónapok óta nem látott senki az égen, amit nem lehetett szokatlannak mondani az év ezen szakaszában, most azonban mintha még a csillagok is kíváncsian fürkészték volna a dzsadok ügyes-bajos dolgait. - Doldzsah, ha figyelsz, adj erőt, türelmet és kitartást, hogy megfelelő embereket válasszak és esküszöm, száz rúpiát áldozok neked a nagymecsetben! - sóhajtott fel egy fiatalember a palotakert pálmáinak árnyékában. Válasz persze szokás szerint nem érkezett, nem mintha az ifjú számított volna rá. Megszokta már, hogy az istenek sokkal közvetettebb módon fejezik ki, ha elégedettek vele és azt is, ha nem. Most úgy érezte, valami miatt igencsak megorroltak rá. Mintha nem érte volna be az amundokról szóló hírekkel, a játékok megszervezésével, az erődítési munkálatokkal, a követek fogadásával… most még ez is! Újabbat sóhajtott, majd rápillantott a szökőkút szobrába épített sobirai időmérő szerkezetre. Fertályórán belül meg kell érkeznie mindenkinek. Persze csak ha a szolgák és őrök megtalálnak mindenkit. Nem mintha olyan rettentő komoly feladat lett volna, hisz pontosan meghagyta nekik, kit hol keressenek. Liriant, a gyönyörű Liriant fogják a legkönnyebben megtalálni, elég csak a fülük után menni. Ilyenkor a tavernában szokott zenélni, és ha ő ott van, az eleven szobor sem lehet messze. Kérdés csak az, milyen gyorsan tudnak onnan elszabadulni. Imádta a nőt, de nem a pontosságáért szerette. Nagyobb összegben mert volna fogadni arra, hogy Kerall megint abban a koszos lebujban ücsörög, és az a vadóc is ott lesz, ez olyan biztos, mint hogy két hold jár az égen! Narminát, ha minden igaz, már hozzák a szolgák. Az a koszos bahrada meg egészen biztosan ott lohol a sarkában. Ezúttal talán nem is baj… Hogy Azimot hogyan fogják előkeríteni a bazár lassan csökkenő forgatagában, arról fogalma sem volt, de nem véletlenül küldte érte a legügyesebb embereit. Őszintén remélte, hogy értenek majd a szóból és nem csak ide jönnek, de tényleg magukkal hozzák az övéiket is. Most igazán nagy segítséget jelentene a kalandozók híres összetartása! Minden ember aranyat ér, ő pedig még végképp nem tud nélkülözni egyet sem. Ha nem lett volna szüksége minden épkézláb emberre, talán nem küld őröket azokért, akiket a nagyvezír javasolt. Nem mintha nem bízott volna pártfogójában, Rahim el Haszrában, de szívesebben dolgozott olyanokkal, akiket személyesen is ismert. De hát, igaza volt annak a pyarroninak, aki azt mondta: a szükség törvényt bont! Hogy a nagyvezír honnan ismert efféle alakokat, azt el sem tudta képzelni. Egy tolvajból megtért Doldzsah-pap meg egy közönséges hadzsi… ezeket még meg is érti. De egy tűzvarázsló! Még ha titkolja is… Galradzsa a tudója, mindenkire szüksége van. Hogy a sejket - Dzsah legyen a lelkével! - megölték, az szörnyű, de a következmények még rosszabbak lehetnek. Nagyságrendekkel rosszabbak. A hold észrevétlenül csúszott arrébb égi pályáján, a mérőpálca újabb rovást ugrott a sobirai szerkezeten, jelezve az idő kérlelhetetlen múlását. Naval újra felsóhajtott. Hiába próbálta elterelni gondolatait, mindenről az jutott eszébe, amit odabenn, a palotában látott. Még a szökőkút rőt holdfénytől festett vize is a vérre emlékeztette, ami bemocskolt mindent. A padlót és a falakat, de talán még a magas mennyezetet is. mintha egy márid tombolt volna odabenn. A fiatalember megborzongott. Nem, biztos nem márid lehetett, arra a varázstudók csak felfigyeltek volna! Egészen megörült, amikor a palota kapuja felől ismerős zajokat hallott. Akiket hívatott, pillanatokon belül ideérnek. Mélyet lélegzett és kihúzta magát. Régi bölcsesség, jó, ha magabiztos vagy, de még jobb, ha annak is látszol! Fintorogva tette hozzá a kelletlen kiegészítést: de dobhatod a sutba, ha kalandozókkal akad dolgod!”     ******   Pár héttel ezelőtt cikkeztünk közeledő Magus versenyünkről, melyet 2009. október 18-án tartunk Budapesten. Az elmúlt hetekben sokat haladtunk az előkészületekkel, így a mellékelt kis novellácska mellett rengeteg hasznos információt gyűjtöttünk már össze számotokra a verseny hivatalos oldalán ( http://magus2009.rpg4.me ). Még pár nap hátra van a jelentkezések elméleti lezárásáig, de nem vagyunk szőrös szívűek, nem küldünk el senkit, ha csúszik pár napot. Amíg bírjuk mesélővel, addig szívesen látunk bárkit rendezvényünkön. Helyszín: Vörösmarty Mihály Gimnázium (1085 Budapest, Horánszky utca 11.) Nevezési díj: 1000 forint / fő Nevezés: átutalással (részleteket lásd a honlapon) Nyeremények: A győztes csapatot (létszámtól függően több helyezettet is) értékes könyvjutalmakkal ajándékozzuk meg. Rendszer: ETK A karaktereket pedig itt tudjátok letölteni és megtekinteni: http://magus2009.rpg4.me/files/2009/10/jat ekoskarakterek.zip Várunk benneteket, és akivel nem találkoznánk a versenyen, azoknak is további jó játékot! Tisztelettel, A Szervezők