A NOVELLA LETÖLTHETŐ .pdf FORMÁTUMBAN!
>>> >>>
(http://data.hu/get/816836/A_Kek_Templom_kincse.pdf.html)
A Kék Templom kincse
A Déli Kapu szilánkokra robbant! Úgy adta meg magát a húszfontnyi tűzpornak, mintha nem is Qusarmai caviából, hanem közönséges fűrészporból építették volna. A szilánkok több mint ötvenlábnyi körben szóródtak szét. A kapu tövében lévő őrbódék olyan gyorsan dőltek össze, hogy az őrök eszmélni sem tudtak. Hatalmas riadalom támadt Kardadzsiban. Az „igazak” álmát alvó város letaglózott óriásként, támolyogva ébredt csupán. Sinemon del Callagar, pontosan erre számított. A Keleti Kapu külső falán guggolva figyelte a hárommérföldnyire lévő eszeveszett kapkodást. Szívesen élvezte volna még az általa életre hívott káoszt, de tudta jól, hamarosan megérkezik az esőerdő mérhetetlen zuhataga. Indulnia kell! Felállt, füttyentett, majd még egy pillantást vetett művére és ugrott. Az yllinori félvér-mint mindig- most is pontosan érkezett. Sinemon nyergébe pattant, és elindult Askhari felé.
Askhari, nyolc nappal később.
A Suhar al Mahhdar szeráj terasza most is teljesen megtelt, mint minden délben. A kerület utcái szinte kihalnak ilyenkor. Az egy-két vízáruson kívül nem mozdul senki. A fejét törölgető tagbaszakadt alak is sietve lépett a terasz bejáratára. Szétnézett, s elindult az egyetlen szabad hely felé.
- Szabad lesz Uram?- kérdezte kissé zihálva.
- Tessék. –biccentett a feketelevest szürcsölgető férfi.
- Milyen meleg van. Nemde?
- Az, de inkább térjünk a tárgyra.
- A „Tárgyra”. Hát persze. Itt van?
- Természetesen nincs.
- Akkor hol van?
- Biztos helyen.
- Az Uram minél előbb látni szeretné!
- Hol találkozzunk?
- Az Abbas fürdőben. Holnap. A szieszta végén.
- Ott leszek.
٭٭٭
Sinemon biztonságba helyezte a fóliánst. Elégszer üzletelt dzsadokkal ahhoz, hogy tudja, mit kell tenni ebben a helyzetben. Testileg lelkileg felkészült a másnapi üzletkötésre.
٭٭٭
Az Abbas fürdő gyönyörűen díszített falai érdekelték legkevésbé. Határozottan- mintha minden nap ide járna- ment végig az oszlopcsarnokon. Az öltözőben elvették minden fegyverét és ruháját. Egy szál törölközőt csavart ágyéka köré, így lépett be a gőzbe. Amint beért, azonnal körbe vették. Még egyszer gondosan megmotozták.
- Lépj közelebb!- szólt egy hang a gőz mélyéről.
- Gyere, ülj be nagyon finom a víz . – kérte Gardszas ibn Hazzad Askhari nagyvezíre.
- Inkább állnék.
- Ha úgy jobb. Sikeres volt az utad?
- Meg van a fóliáns. Beszéljünk a honoráriumomról.
- A pénzed a Korraddar Bankházban veheted át.
- Köszönöm. A csomag ugyan ott van. A kulcsot a hatos széfbe tetettem a Te nevedre.
- Öröm veled üzletet kötni Gorviki. Hideg, egyszerű és becsületes vagy. Remélem, továbbra is számíthatok a szolgálataidra?
- Amennyiben megfizeted Uram.
- Úgy lesz, úgy lesz. – nevetett. Most mehetsz. Galradzsa kísérjen utadon.
- Köszönöm Nagyuram. – biccentett, majd hátat fordított és elindult kifelé.
Minden zsigerében érezte mi fog következni a következő szegmensekben.
Összpontosított, majd belépett az öltözőbe. Öt askhariai szablyás várta.
- Hát ennyit a tisztességes üzletről- morogta magában.
Levette törölközőjét, keményre csavarta, majd védekező állásba helyezkedve várta támadóit. A következő másodpercben iszonyatos robbanás rázta meg a százéves falakat. Sinemon támadásba lendült. A törölköző ostorként csapott a jobboldali harcos arcába. A baloldali-a kezét érő rúgástól- elvesztette fegyverét. A középen álló szablyás még mindig a robbanás hatása alatt állt. Mire eszmélni tudott volna, már késő volt. A tolvaj jobb könyöke betörte az orrát. Elesett. Sinemon fegyverhez jutott. Jobban szerette a tőrkardot, de jelen helyzetben tökéletesnek érezte az askhari szablyát. A negyedik harcos nyakából vér spriccelt. Az ötödik csaknem ösztönösen támadt ellenfelére. Erőteljesen hárított, áthelyezte testsúlyát, majd iszonyatos erővel csapott le a markolatgombbal. Az éppen felpattanó „törölközőst” egy gerincrúgással intézte el.
٭٭٭
Al Hidema, 36 nappal később.
- Most egy időre el kell hagynom az Ibara homokját. Askhari nagyvezíre vérdíjat tűzött ki a fejemre.
- Történt már hasonló. Miért nem húzod meg magad itt egy kicsit?
- Ez most valahogy más. Minden szél azt súgja, hatalmas vihar korbácsolja majd az Ibara homokját. Jobb lesz, ha inkább Godorába megyek.
- Mikor indulsz?
- Holnap.
- Értesítelek, amint készen van a fordítás.
- Köszönöm barátom. Remélem, újra látlak még.
- Az istenek kísérjenek utadon.
٭٭٭
3688 valahol Godorában - hat évvel később
- Jó Uram! Jó Uram! Posta érkezett.
- Nagy a csomag? – kiáltott le Sinemon a szőlővel teli dombról.
- Egy kisebb fajta láda Uram.
- Hozd fel!
A fiú felsietett urához. Roppant izgatott volt, hiszen az elmúlt öt esztendőben- mióta Sinemon úrnál szolgál- még sosem adhatott át semmiféle üzenetet a „szőlősgazdának”.
- Na mutasd fiú! – Sinemon átvette az ismerős ládát. Öreg barátja Dalsim készítette számára. Levette a nyakában lógó kulcsot és kinyitotta. A duplafenekű
láda felső reteszében most is egy levél várta.
Kedves Barátom!
Elkészült! Megannyi munkaóra, rengeteg nyomozás és még több vér árán, de elkészült. Azon szelek, melyekről legutóbbi beszélgetésünk során szóltál, elérni látszanak derék országunkat. Ezen oknál fogva nem tudom, hogy e küldemény elér e hozzád. Mindenesetre készítettem egy másolatot, amelyet elrejtettem a Sivatag Hangjában.
Valamit tudnod kell, mielőtt elolvasnád!
A fóliáns tanulmányozása során kiderült, hogy legendás szimatod, most sem hagyott cserben. Ezernyi dzsad mese megannyi kincse vár reád. Ám, hogy hozzá juthass, nem mesebeli szörnyekkel teli úton, nem fenevadak árján kell átjutnod. Annál sokkal rosszabb vár rád és bárkire, aki megpróbálja megszerezni.
A Kékarcú Isten ezernyi démona, rémséges papja, s megannyi vérszomjas fájdalmat nem ismerő harcosa őrzi a kincset.
Remélem, megfogadod egy vén írnok tanácsát, és nem indulsz a kincs nyomába. Amennyiben mégis újabb kalandra adod fejed, úgy kérlek, ne egyedül vágj bele.
Barátsággal: Dalsim Assan ibn Afdul
Sinemon elolvasta öreg barátja levelét. Kivette a láda zárjából a kulcsot, s annak fogantyúján lévő kis bütykökkel kinyitotta az alsó fedelet. Nem azt látta, amit szeretett volna. A láda alján ugyanis nem egy díszes fóliánst, csupán finom homokot talált.
A.D.2008.11.01.
- by ASPIN -