Ősi idők „hagyatéka”

- TÉRKÉP -

3701.Ad.T.25. Raxis a 20 Galeon Kereskedelmi Szövetség 2. nagygyűlése

Uraim! Újfent összeült nemes tanácsunk. Az elmúlt hat esztendő során bebizonyítottuk, érünk annyit, mint, a Szövetség vagy akár Toron nagy múltú kereskedőházai. Mára, közösen kialakított piacaink minden igényt kielégítenek. Flottánk a világ szinte minden tájáról tömérdek portékát szállít. Közös sikerünk gazdagította mind szövetségünk, mind családjaink kincstárát. Vagyonunk értéke immáron elegendő, hogy megvalósítsuk grandiózus tervünket. Kérem uraim, emeljük poharainkat a teraggini kikötőváros megépülésére!

٭٭٭

3702.K.K.33. Teraggin kikötőváros, építkezési terület

-         37,24 YM˛ Uram.

-         A munkások?

-         A számuk 2682 fő, de folyamatosan növekszik. Két hónap és meglesz a kért létszám.

-         Remek Gastar, remek.

-         A várostól délre helyeztük el a munkások szállását. A kolostorra és a peremterületre állandó őrség vigyáz.

-         Köszönöm Gastar. Elmehetsz.

-         Uram. Lenne még valami.

-         Mond!

-         A főmérnökúr mérői találtak valami érdekeset az orákulum romjai alatt.

٭٭٭

3702.K.K.35. a barsaisdai orákulum romjainál

-         Na lássuk. Ez toroni, csak az egyik északi dialektus. Ritkán látni ilyet errefelé, és még ritkább hallani.

-         Mond már, mi van odaírva?

-         „Nyisd föl a poklok kapuját, és élvezd a halál ajándékait!”

-         Hát, nem valami bíztató.

-   Az biztos.

-         Oda van írva, hogy lehet kinyitni?- kérdezte Gastar.

-         Nincs. –felelte Duzdrin.

٭٭٭

-         Robbantás! Robbantás!

A robbanás megrázta az Orákulum talapzatát. Az egyik erősen megrongálódott északi oszlop, ezt a próbát már nem állhatta, kettétörött. A por leülte és a törmelék eltakarítása után, Gastar ás Durrac lépett először a jósda padlózatán tátongó, majd két láb átmérőjű lyukhoz.

- Egy lejárat. - mondta Durrac.

- Vajon mi lehet odalent? – kérdezte Oamred.

- Nézzük meg! – ért oda Goar. Ball válláról jókora málhazsákot vett le. Lámpás, olaj, fáklya, tűzszerszám, ásólapát, csákány, kötél, és még több más, ami egy sötét földalatti járat kutatásához szükséges.

- Oamred, Tirand, Durrac, Gem, Druzdin. Készüljetek! Velem jöttök!

- Én is megyek. – jelentette ki Gastar.

- Szó sem lehet róla! Te vagy a fő építésvezető közvetlen helyettese! Na meg kitudja, mi van odalenn.

٭٭٭

      Goar mászott le először. Amint a padlózatra ért, fáklyát és tűzszerszámot vett elő. A keletkezett fény, mintegy hat láb sugarú körben világította be a helységet. Két lépést tett előre. A baloldali falra nézett. Hasonló feliratokra lett figyelmes, mint amilyeneket az imént látott az orákulum padlózatán. Nem kockáztatott tovább.

-     Druzdin!

-     Megyek Főnök! – mondta Druzdin, és lassan mászni kezdett lefelé.

-     Mi van a falra írva?

-     Elosztóterem. Vagy valami hasonló.

-     És a többi szöveg? – kérdezte Goar.

-     Van itt két nyíl fölfestve. Az egyik keleti a másik nyugati irányba mutat. A szöveg, ha jól értelmeztem annyit jelent, hogy a keleti egy folyosóra, a nyugati egy másik terembe vezet.

-     Nyugatra megyünk. Szólj a többieknek!

Amint mindenki leért, Goar kiadta a parancsokat.

-     Gem, Tirand ti maradjatok a nyílás alatt. A többiek jöjjönek velem.

Goar lépett még két lépést. Egy ajtóra lett figyelmes. Tovább lépett, egy két láb hosszú egy láb széles kis folyosóra ért, mely valóban egy terembe vezetett.

-         Érzitek ezt a szagot? – kérdezte Oamred.

-         Olaj. – szólt Goar.

-         Nézzétek! – mutatott Durrac a falon végigfutó olajjal teli vályúra.

Goar odalépett és a kezében lévő fáklyával begyújtotta a vályú tartalmát. A gyorsan végigfutó tűz bevilágította az egész termet.

-         Valami hálóterem. – jegyezte meg Druzdin.

-         Úgy tűnik. - monda Goar. – Nézzünk szét. Van-e valami szöveg, érdekes tárgy vagy netán titkosajtó.

٭٭٭

-         Nem találtatok semmit? – kérdezte Tirand.

-         Csak egy hálóterem. – mondta Druzdin.

-         Nézzük meg a folyosót! – adta ki a parancsot Goar. – De csak óvatosan.

-         Á, nincs itt semmi probléma – szólt Gem és belépett a folyosóra.

-         Látjátok, semmi!

-         Azért csak figyelj oda. Túl vén ez az épület ahhoz, hogy elég meglepetést nyújtson.

-         Igaza van Gemnek. Nem kell félnünk semmit! – vetette hozzá Oamred.

-         Rendben. Akkor induljunk tovább.

         A folyosó húsz láb után kettéágazott.

          - Merre? – kérdezte Durrac.

          - Mennyünk észak felé. – mondta Gem.

          Újabb húsz láb, majd egy ajtó. Fölötte színes felíratok. Druzdin lázasan kezdett megfejtésükhöz.

-         Ez valami más. Ez nem tiszta toroni, inkább olyan, mintha, mintha Kyr lenne.

-         Kyr? Gastar örülni fog.

-         Ezt meg miből gondolod Tirand?

-         Hát nem érted Goar? Kyria, pompa, csillogó lunír, gazdagság!

A következő mozdulattal kiragadta kezéből a fáklyát, majd nagy lendülettel átlépett az ajtón. Amint átlépett, holtan feküdt el. A nyílvessző a nyakához szegezte az égő fáklyát.

- Dartonra! Mi volt ez?! Mi volt ez?! Mi volt ez?!

- Nyugodj meg Durrac! Nyugodj meg!

- De..de..de.. meghalt Goar. Látod, meghalt!

- Én nem maradok itt tovább egy percet sem! – motyogta Oamred. Lassan hátrálni kezdett a többiektől, majd sarkon fordult és inaszakadtából futni kezdett.

- Oamred ne! – kiáltott utána Druzdin.

Már késő volt. Hatalmas dörrenés, por, majd gyönge nyöszörgés. Druzdin és Gem értek oda először. Gem egy fáklyát dobott a közel négy láb mély aknába. Alját több mint száz, húszhüvelyknyi gyerekkar vastagságú hegyes acélrudak borították. Oamred a közepén feküdt. Még „élt”! Teste teljesen kicsavarodott. Láthatóan mindkét lába eltörött. A halált azonban nem ez hozta rá. Kilenc acélrúd szúrta keresztül. Öt a testébe fúródott, egy-egy a combjait vágta át. Kettő pedig egyszerűen leszakította jobb karját. Minden csupa vér volt. Druzdint szédülés fogta el. Gyomra teljesen fölfordult. Okádott. Gem csak mereven bámult. Nem találkozott még ilyen közelről a halállal. Kábaságából Goar ébresztette.

-         Már nem tehetünk semmit. Szedjétek össze magatokat és gyerünk vissza a felszínre. Kövessetek, és nézzetek a lábatok elé!

Goar óvatosan vezette megmaradt csapatát. Mindent kétszer is ellenőrzött, mielőtt odalépett. Közvetlen mögötte Druzdin haladt, utána Durrac és Gem. Alig tettek meg húsz lépést, amikor Goar egy újabb feliratra lett figyelmes, ezt azonban Ő is el tudta olvasni.

„ Ne háborgasd a halál szolgáit, mert kínok kínjával halsz.”

Ebben a pillanatban Gem lába alatt megmozdult a talaj.

-         Valami nagyon nincs rendben!

Épp hogy kimondta, csapóajtó nyílt a lába alatt. Durrac odafordult, de már nem tudta elkapni. A többiek már csak az egyre halkuló ordítást hallották. Goar lenézett. Simára csiszolt egy láb átmérőjű végeláthatatlan alagút.

-         Nem tehetünk semmit. – ütötte le fejét csalódottan. A következő másodpercben, a csapóajtó hirtelen becsukódott. Goar reflexszerűen oldalra gurult, majd a hátát a falhoz vetette. Druzdin a hirtelen ijedségtől hasra vágódott. Durrac teljesen megmeredt.

-         Minden rendben? – fújt egy nagyot Goar.

-         Azt hiszem igen, de szerintem pucoljunk innen.

-         Én, én nem megyek. – mondta Durrac majd összeesett. Hasából egy nyolchüvelykes vessző ált ki.

٭٭٭

          3702.K.K.36. Teraggin a 20 Galeon Kereskedelmi Szövetség székháza

-         Az építkezésnek mennie kell tovább. – jelentette ki Erradin Gertac Innut a Bauddin zászlóshajó kapitánya.

-         Igen Uram. Természetesen. – helyeselt Gastar.

-         Goarder Santim jelentése alapján, egy sokkal felkészültebb csapatot kell küldenünk a járatok felkutatására.

-         Ez teljesen lehetetlen Erradin. A legjobb gárdánk a déli területeken teljesít szolgálatot. Amennyiben azonnal sürgönyözünk is, legalább két hónap mire ideérnek!

-         Teljesen igazad van kedves barátom. Azonban a Tanács nem is rájuk számít.

-         Kalandozók?

-         Kalandozók. Gastar!

-         Igen Uram?!

-         Egy hetet kapsz!

-         Értettem Kapitány!

 by: Aspin