„Már egy emberért is megérte!”
|
Kevés volt az érdeklődő. Erről árulkodnak az üres székek. |
Ezt gondoltam elsőként, mikor véget ért a IV. Lumina Cornu Történelmi Emléknap. Persze egy kicsit ismét csalódott voltam, főleg, hogy 2010-ben szép számmal jelentek meg a diákok Babucs Zoli történész barátunk élmény dús előadásán. Most pedig alig lézengett valaki a művelődési ház nagytermében. Pedig most sem volt kisebb élményben részünk, ha már ezt a szót használtam az előbb is...
|
Dr. Ócsai Antal előadása közben. |
Komolyan mondom, hogy hiába ismertem az előadót, hiába készítettem vele előtte egy riportot, hiába hittem, hogy tisztában vagyok a kvalitásaival, csalódnom kellett. Azt kívánom mindenkinek, hogy minden csalódása ilyen kellemes legyen, mint az enyém volt. Konkrétan az állam esett le néha, mikor a Szent Erzsébet Kórház osztályvezető főorvosa, olyan színész húrokat pengetett meg, amit én magam is megirigyeltem. Pedig az Istenek színésznek teremtettek vagy mi... No, annyit még hozzá, hogy alig voltunk tucatnyian a fantasztikus Görgey előadáson, ahol másfél óráig fejből tökéletes pontossággal idézett, Ócsai Antal kutatónk, a „zseniális”-nak titulált hadvezér leveleiből. Azokból, amit a harc előtt írt, azokból, amit a Dicsőséges Tavaszi Hadjárat alkalmával küldött, s azokból, amit a száműzetésben összeszorított fogakkal vethetett papírra.
Lenyűgöző volt! Szinte megelevenedett előttünk a szigorú tekintetű, pápaszemes katona, aki ugyanúgy szeretett, ugyanúgy félt, ugyanúgy óvta a hazát, mint nemzetünk legnagyobb (h)ősei. Azt hiszem, hogy tisztelettel emlékeztünk a fantasztikus hazafi előtt, aki sohasem árulta el a hazáját! Az a hazaáruló, aki annak meri nevezni Görgey Artúrt! Ma már talán nem kell küzdeni az igazságáért, azért, amiért Ő sosem küzdött! Sosem, mert tudta az igazságot! Hogy a hazát csak önzetlenül szabad szeretni, még akkor is, ha az kitaszítja magából... Ez aztán a jó példa!
I
Mindenki sajnálhatja, aki nem volt ott és nem hallotta az előadást! Részleteket viszont olykor mutatunk a lebilincselő kulturális és történelmi élmény katarzisából.
Köszönjük Ócsai Antal főorvos, Görgey kutatónak!
Agnus atya
Ui.: Azon viszont sokat gondolkoztam, hogy talán időpontot kell változtatni, hogy ezekből a csodálatos pillanatokból juttassunk azoknak is, akik nem tudják tiszteletüket tenni a Történelmi Emléknapunkon. Mondjuk egy hétköznap este. Megfontolandó!