Pár sorban leírnám mi is történt az 5 év alatt a mi kis közösségünkben. 2005-ben alakultunk meg és mára elértük az 5. évünket. Kezdetekben volt a 6 alapító tag, akik fáradságos munkával, de beindították ezt a klubbot. Minden rendben is zajlott, hisz ahogy az alapító tagok szerették volna a hangulat barátinak indult és ez így is lett.
Lassacskán kezdtük megismerni egymást komolyabb barátságok születtek, és a régiek elmélyültek. Gáborunk fáradhatatlanul törekedett egy olyan cél felé, amelyet mi akkor még nem értettünk…
Tiltakozásunk hatalmas méreteket öltött. Telt múlt az idő egészen addig, még lassan kezdtük felismerni, hogy valójában mi is a klubunk célja. Elkezdtünk összedolgozni célokat elérni, melyekért mi magunk küzdöttünk meg. Megszerveztük az első Live-ot, október 23.-át, és minden évben március 15.-re mi is megemlékeztünk. Telt az idő eljött az első év holott 3 hónapnál többet nem adtunk magunknak. 2007 kivételével minden évben rendeztünk tábort, ami szerintem évről évre jobb lett. Gábor és Lixi, akik folyamatosan előrukkoltak újabb és újabb programokkal és rendezvényekkel, csak növelte az önbizalmunkat, hogy IGEN ezt is meg tudjuk csinálni és profin.
Pezsgett az élet a klubban, rendszeresen összejártunk folyamatos volt a játék.
A célok elérése után, mikor egy asztali torna megszervezése abból áll, hogy "úgy csináljuk mint a múltkor?", egy Live megszervezése nem hoz kihívást, legalábbis akkorát nem mint az első. Lássuk be végre, ha összefogunk, márpedig ez nem jelent gondot, akkor még tudunk új dolgokat létrehozni. Gondolok itt egy bemutatóra egy kiállításra vagy bármire ami a klub nevéhez híven köthető.
A 2009-es év után betunyultunk, ezzel nincs is semmi gond, kellett egy laza év mikor mindenki egy kicsit mással foglalkozhatott. 5 év után ennyi mindennel a hátunk mögött nem szabad hagynunk, hogy ez mind elvesszen. Ki kell tűznünk új és nagyobb célokat, amikért ismét érdemes küzdeni és visszahozza azt, ami miatt megint magunkénak érezzük ezt a klubbot, amiért indult ez a klub.
A megalakulásunk után egyik magunknak kitűzött feladat az volt, hogy az utánpótlást kineveljük. Értem ezalatt azt, hogy azok az emberek, akikkel kapcsolatban vagyunk ne csak egy klub tagjai legyenek, hanem egy közösségé váljanak, egy olyan közösségé ahol mindenki egyenlő részt vállal, mind a munkában mind a babérok learatásában. Ű
Idén a jubileumi évre tekintettel ezt is vissza kell hozni, hogy ne csak 1-2 ember tudjon bármit megcsinálni. Teszem azt egy ostromtorony felállítása ne okozzon gondot vagy, hogy a táborban mit, hova rakjak…
Egy csapat vagyunk, így bárkitől is jön egy jó ötlet, az ember értékesebbnek érezheti magát, hisz az is. Mi el is várjuk, hogy jöjjenek az ötletek, mert így egy érdekesebb és jobb tábort, vagy kiállítást tudunk létrehozni. Egyéni célok, amik nem minden esetben kapcsolódnak a klubhoz. Teszem azt nem mindenkinek tetszik az, amit egy ember kitalál, itt nem csak a Gáborra gondolok. De mégis Ő az, aki ezt a sok mindent kitalálta és ő az, aki miatt ez a klub elérte ezt az 5 évet és hogy az országos megítélésünk ilyen jó. Természetesen ez egyedül nem sikerült volna neki, hisz mi megvalósítjuk az ötleteket, úgyhogy mindenkinek jár az elismerés.
Ez az „egész”, Gábor egykori egyéni célja, szerintem az idők során többek célja lett, köztük az enyém is.
Sokak nevében nem beszélhetek, hogy ki mit akar elérni, mind az életben mind a klubban. Az én célom szorosan kapcsolódik a hozzá, mert engem érdekel, hogy mi lesz a kis közösségünk sorsa!
Ne mondja nekem senki, hogy ez a klub nem változtatta meg valakinek is az életét egy kicsit és nincs olyan tag, aki szerintem, nem küzdene ezért a klubbért szívvel lélekkel.
Kanyarodjunk vissza az egyéni célokhoz. Az én célom a kovácsolás a tudásom fejlesztése és az, hogy rendezvényekre járjak, amiben a klubtagok segítségére számítok. De ugyanígy számíthat bárki az én segítségemre, ha kovácsolt dolgokról van szó.
És utóiratként csak annyit, hogy segítsünk egymáson, mert úgy segíthetünk magunkon és a klubbon.