Augusztus 20., az �nnep kialkul�sa

A Szent Istv�nra val� eml�kez�snek ugyan ezer�ves hagyom�nya van, augusztus 20-a, mint nemzeti �nnep azonban m�gis r�vid m�ltra tekint vissza. Az �llamlap�t�s �nnepe a k�rmenetb�l n�tte ki mag�t a 20. sz�zadban. K�rmenet kialakul�sa A k�z�pkorban az eg�sz K�rp�t-medenc�ben �lt Szent Istv�n kultusza, amely a t�r�k h�dolts�g alatt elt�nt. A kultusz fontos eleme volt a b�cs�j�r�s �s az Aranybull�ban (1222) is meghat�rozott „szent kir�ly �nnepe”, amelyet Sz�kesfeh�rv�ron tartottak, b�r kezdetben nem augusztus 20-�n. A katolikus �nnep k�vetkez� fejezete M�ria Ter�zia kor�hoz k�t�dik, amikor uralkod�i k�zbenj�r�ssal 1771-ben Raguz�b�l (ma Dubrovnik, Horv�torsz�g) B�csbe, majd Bud�ra ker�lt a Szent Jobb ereklye. A kir�lyn� rendelete �rtelm�ben az id�k�zben elpusztult Zsigmond-k�poln�ban �rz�tt erekly�t �vente hat alkalommal lehetett k�zszeml�re �ll�tani, k�zt�k augusztus 20-�n. Rendelete egyben nemzeti �nnepnek min�s�tette Szent Istv�n napj�t. Az int�zked�s ellen�re az �nnep nem v�lt r�gt�n az orsz�g egys�g�t kifejez� szimb�lumm�, ennek alapjait csak az 1818-ben el�sz�r megtartott k�rmenet fektette le. A k�rmenetnek eg�szen a m�sodik vil�gh�bor� v�g�ig a budai v�r adott otthont, nem pedig a pesti belv�ros, ahogyan napjainkban. A szok�s t�rt�net�ben az 1848-49-es szabads�gharc ut�n t�bb mint t�z �ves k�nyszersz�net k�vetkezett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyh�l�s vetett v�get a tilalomnak 1860-ban. Ezut�n augusztus 20-a egyre n�pszer�bb� v�lt, a k�rmenetet orsz�gos �rdekl�d�s k�s�rte. Augusztus 20. a Monarchi�ban A francia forradalom mint�j�ra a 19. sz�zad v�g�n ig�ny mer�lt fel magyar nemzeti �nnep megalkot�s�ra is. Hosszas parlamenti vita indult, amely m�rcius 15. �s augusztus 20. k�r�l forgott. Az ut�bbit ellenz�i az esem�ny katolikus jellege miatt alkalmatlannak tartott�k a soknemzetis�g� �s vegyes felekezet� orsz�g egys�g�nek kifejez�s�re. V�g�l 1891-ben m�giscsak nyertesk�nt ker�lt ki augusztus 20-a, amit munkasz�neti napnak, korabeli elnevez�ssel nomra-napnak min�s�tett�k. A fent eml�tett okok azonban megakad�lyozt�k, hogy �ltal�nosan elfogadott �nnep alakuljon ki, hiszen a k�rmenet els�sorban a katolikusok k�r�ben volt n�pszer�. A vas�th�l�zat b�v�t�s�vel p�rhuzamosan vid�kr�l ak�r t�bb sz�zezren is a f�v�rosba �rkeztek, a budai v�rt ellept�k az �nnepi viseletbe �lt�z�tt emberek. Hasonl� azonban nem mondhat� el a B�csben sz�kel� uralkod�r�l, aki nem vett r�szt a k�rmeneten, ez al�l kiv�telt jelentett az 1917-es h�bor�s �v, amikor az utols� magyar kir�ly, IV. K�roly a menet �l�n vonult. A k�rmenethez kapcsol�d� �j, �rdekes jelens�g is fel�t�tte a fej�t, m�gpedig a budapesti v�s�rl�s: a v�rosba �rkez� t�meg a k�rmenet ut�n az utc�kat r�tta, hogy k�l�nf�le port�k�kat v�s�roljon. Az �js�gokban megjelentek a „Szent Istv�n-napi v�s�r” hirdet�sek, az �zletek pedig teli polcokkal v�rt�k a l�togat�kat. Ez a v�s�rl�si l�z eg�szen az 1940-es �vek v�g�ig kitartott, csak a R�kosi-rendszerben sz�nt meg. Ugyancsak a Monarchia v�g�n bukkant fel �jra egy elfelejtett szok�s, az arat��nnep. Miniszteri kezdem�nyez�sre eleven�tett�k fel a n�phagyom�nyt, amely ekkor m�g nem kapcsol�dott �ssze augusztus 20-val. Az �j keny�r jelenl�te csak f�l �vsz�zad m�lva v�lt meghat�roz�v�. Augusztus 20. a Horthy-rendszerben Az els� vil�gh�bor�ban �s az azt k�vet� �vekben a nagyszab�s� �nneps�gek elmaradtak. N�h�ny �vnek kellett eltelnie, hogy a kialakult �j politikai rendszer megfogalmazza �nmag�t �s ennek megfelel�en alak�tsa az �llamis�got szimboliz�l� �nnepet. A Horthy-rendszerben fektett�k le augusztus 20-nak, mint nemzeti �nnepnek az alapjait. A kor�bbi szok�sok k�z�l meg�rizt�k a Szent Jobb k�rmenetet, a l�versenyt, amelynek t�tje a Szent Istv�n-d�j volt �s az �nnepi mulats�got, amelyet rengeteg programmal b�v�tettek ki. Az �j �s a ma is l�tez� szok�sok k�z� beemelt�k a tisztavat�st, az �nnep�lyes �rs�gv�lt�st, a n�phagyom�nyok �pol�s�t �s a t�zij�t�kot. Csak a korszakra voltak jellemz�ek �s az id� pr�b�j�t nem �llt�k ki a sokgyermekes any�k kit�ntet�se, a Gy�ngy�sbokr�ta m�sora valamint az �nnep kiterjeszt�se egy teljes h�tre. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a k�rmenet tov�bbra is a v�rban zajlott. A felekezeti hovatartoz�s jelent�s�g�nek elt�rp�l�s�t jelzi, hogy Horthy Mikl�s korm�nyz�, ­– aki egy�bk�nt reform�tus volt, vall�sa pedig nem fogadja el a szentek l�tez�s�t – maga is rendszeresen r�szt vett a Szent Jobb k�rmeneten. Az �nnep �jdons�lt eleme a tisztavat�s volt, amit aMonarchi�ban az uralkod� sz�let�snapj�n tartottak. A Ludovika v�gz�s n�vend�keit az akad�mia udvar�n avatt�k tisztt�, gyakran Horthy korm�nyz� jelenl�t�ben. Szint�n az �llamis�got szimboliz�lta a budapesti Szabads�g t�ren 1928-ban felavatott erekly�s orsz�gz�szl�, amely a megeml�kez�sek k�zponti helysz�n�v� v�lt. Talapzat�t a t�rt�nelmi Magyarorsz�g jelent�sebb pontjair�l �sszegy�jt�tt f�ldb�l �p�tett�k. A k�vetkez� �vekben t�bb sz�z telep�l�sen avattak orsz�gz�szl�kat, ezek a t�rt�nelmi Magyarorsz�g egys�g�t hirdett�k. Szent Istv�n �nnepe teh�t a rev�zi�t, a hat�rok m�dos�t�s�t, a korszak legfontosabb k�vetel�s�t jelen�tette meg. Mindemellett fontos szerep jutott a sz�rakoz�snak: dalnokverseny, �r�ks�t�s, t�ncmulats�g, l�gi bemutat�, s�tahangverseny, sportesem�ny, vir�gkozr�, cirkusz, t�rogat�koncert. R�viden �s a teljess�g ig�nye n�lk�l �vr�l �vre b�s�ges program v�rta a t�bb sz�zezres n�z�sereget. K�t meghat�roz� esem�nyt �rdemes kiemelni: a t�zij�t�kot �s a Gy�ngy�sbokr�t�t. A 19. sz�zadban m�r tartottak t�zij�t�kot Szent Istv�n napj�n, azonban a szok�s 1927-t�l v�lt menetrendszer�v�. A Gell�rhegyr�l kil�tt rak�t�k f�nyeit a rakpartr�l �s s�tahaj�kr�l csod�lt�k. A Gy�ngy�sbokr�ta a n�pm�v�szet beemel�s�t biztos�totta. Az 1931-ben l�trehozott szervezet t�ncokat �s m�s n�pszok�sokat mutatott be autentikus m�don, vagyis nem m�v�szek, hanem parasztemberek el�ad�s�ban. Augusztus 20., mint nemzeti �nnep a Horthy-rendszerben v�lt a magyars�g egyetemes �nnep�v�. Nemcsak hat�ron t�l, hanem a kiv�ndorolt magyarok is megeml�keztek az �llamalap�t� kir�lyr�l. Az �nnep egyben turisztikai l�tv�nyoss�gk�nt is funkcion�lt, hiszen t�bb ezer k�lf�ldi �rkezett Magyarorsz�gra, hogy megcsod�lja a l�tv�nyos programokat. Augusztus 20. a R�kosi-diktat�r�ban A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� �vekben �j arculatot kellett tal�lni az �nnepnek, mivel a Horthy-korszak kiemelten kezelte a jeles napot, s a koal�ci�s korm�ny �lesen elhat�rol�dott politikai el�dj�t�l. Olyan hangok is megsz�laltak, hogy az �nnep hagyom�nyait nem �rdemes folytatni, ennek ellen�re a fel�j�tott Szabads�g hidat 1946-ban augusztus 20-�n adt�k �t, s ezzel m�giscsak elkezdt�k „haszn�lni” az �nnepet. Kezdetben a k�rmenet is folytat�dott, igaz az orsz�g vezet�i m�r kev�sb� k�pviseltett�k magukat, publicit�sa is kisebb volt, mint kor�bban. Gy�keres v�lt�s a diktat�ra ki�p�l�s�vel, 1948-ban k�vetkezett be. Az �nnep ezen �jabb fejezete csak r�szben jelentet t�r�st, mert a r�gi elemek k�z�l t�bbet is felhaszn�ltak, csak a k�ls�s�geket alak�tott�k �t. Megmaradt a tisztavat�s, de a Ludovika Akad�mia helyett a Honv�d Kossuth Akad�mia n�vend�keit avatt�k fel. Megtartott�k a t�zij�t�kot is, ezen fel�l b�bsz�nh�z, kult�rm�sor, d�szel�ad�s �s hasonl� mulats�g sz�rakoztatta a n�pet. A k�rmenet viszont a kommunizmus berendezked�se ut�n a Bach-korszakhoz hasonl�an ism�t tilt�list�ra ker�lt, ez�ttal negyven �vre. Az �nnepnek term�szetesen �j nevet adtak. Addig Szent Istv�n napnak h�vt�k leggyakrabban augusztus 20-�t. El�sz�r lekopott a szent kifejez�s, majd 1948-ban megsz�letett az �j keny�r �nnepe elnevez�s, mint k�zpontilag el��rt sz�haszn�lat. A kifejez�st azonban hamar felv�ltotta egy �jabb elnevez�s, az alkotm�ny �nnepe. 1949. augusztus 20-�n l�pett �letbe ugyanis az alkotm�ny, az elk�vetkez� �vekben pedig ez a kifejez�s domin�lt. Az �tvenes �vek elej�n a programok megr�vid�ltek, csak termel�si versenyekr�l �s lelkes sztahanovist�kr�l adott h�rt a korabeli sajt�. A t�zij�t�k is elmaradt, helyette a Gell�rthegyen csak t�bort�z volt. Viszont a korszak v�vm�nya a kit�ntet�s-adom�nyoz�s – m�v�szeknek, n�pm�vel�knek –, amely ma is l�tezik. A kommunist�k teh�t szak�tottak a m�lttal, de az �nnep tov�bbra is a hatalom birtokosainak identit�s�t szimboliz�lta. Augusztus 20. a K�d�r-rendszerben Az �nnep �j arculatot a munk�s-paraszt sz�vets�g megjelent�vel kapott. A K�d�r-korm�ny 1956. november 4-�n r�di�ban beolvasott k�zlem�ny�ben Magyar Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�nyk�nt defini�lta �nmag�t, ennek megfelel�en minden �vben munk�s-paraszt tal�lkoz�t tartottak. Szint�n l�nyeges elemk�nt jelent meg az avat�s: p�lyaudvart, iskol�t, gy�rat, �zemet, sz�llod�t, lak�telepet, utat avattak, egy �vfordul�ra t�bb meglepet�s is jutott. Megtorpan�s a nyolcvanas �vek derek�n rajzol�dik ki, amikor a gazdas�gi helyzet csak kisebb k�lts�gvet�s� �jdons�gok – j�tsz�t�r, tornaterem – �tad�st engedte meg. A sz�rakoztat� m�sorok reperto�rja a hatvanas �vek k�zep�n b�v�ltek l�tv�nyosan, t�bbek k�z�tt �jj��ledt a t�zij�t�k, egyre jelent�sebb lett a v�zi �s l�gi par�d�, Debrecenben pedig megsz�letett a vir�gkarnev�l. Folytat�dtak az olyan hagyom�nyok is, mint a z�szl�felvon�s �s a tisztavat�s a Kossuth t�ren, a n�phagyom�nyok bemutat�sa �s a sz�rakoztat�s. A R�kosi-diktat�r�hoz k�pest v�lt�s, hogy – szigor�an a szent jelz� eml�t�se n�lk�l – Istv�n kir�ly szem�lye is felbukkant. Augusztus 20-�t az �llamalap�t�s, az alkotm�ny �s az �j keny�r �nnep�nek tekintett�k. A k�rment tov�bbra is tabu volt, eg�szen 1989-ig, amikor hossz� �vtizedek ut�n a Bazilik�n�l megrendezt�k az „els�t”. Augusztus 20. a rendszerv�lt�s ut�n A v�laszt�sok ut�n �ssze�lt parlament szembeker�lt azzal a dilemm�val, hogy h�rom nemzeti �nnep�nk van (m�rcius 15., augusztus 20. �s okt�ber 23.), viszont csak egy lehet hivatalos �llami �nnep. A t�rt�nelem ism�tli �nmag�t, mert a v�laszt�s, ak�rcsak sz�z �vvel ezel�tt ism�t augusztus 20-ra esett. A k�l�nb�z� politikai er�k persze m�s-m�s helysz�nen �nnepelnek a rendszerv�lt�s �ta, azonban a fent eml�tett h�rom �nnep k�z�l, m�g mindig Szent Istv�n �nnepe a legkev�sb� megoszt�. Az �nnep menetrendje nagym�rt�kben hasonl�t a K�d�r-rendszer forgat�k�nyv�hez, persze a k�ls�s�gek megv�ltoztak. A hivatalos program a z�szl�felvon�ssal indul, majd a tisztek felavat�s�val folytat�dik a Kossuth t�ren, akik m�r nem �k�lbe szor�tott k�zzel, hanem k�t ujjukat feltartva tesznek esk�t. A felavatott tisztek elvonulnak az orsz�gz�szl�k, k�zt�k az 1956-os forradalom lobog�ja el�tt. Nem hi�nyozhat a hang- �s f�nyeffektusokkal kieg�sz�tett t�zij�t�k, a v�zi- �s l�gi par�d� valamint a nyolcvanas �vek k�zep�n megsz�letett mesters�gek �nnepe a budai v�rban. A k�rmenet a Bazilik�n�l zajlik, a szertart�snak imm�ron kihagyhatatlan eleme a keny�rszentel�s. Jelent�s �nneps�gek az ezredfordul�n voltak, 2000-ban avatt�k ortodox szentt� Istv�n kir�lyt, b�v�tett�k ki a k�rmenet �tvonal�t, valamint 2000. augusztus 20-�n indult a millenniumi �v �s a k�vetkez� esztend� ugyanazon napj�n �rt v�get. Az �nnep fekete �v�nek sz�m�t a 2006-os �v, amikor r�gt�n a t�zij�t�k elkezd�se ut�n �ri�si sz�lvihar t�madt Budapesten. A kataszt�fa felk�sz�tetl�len�l �rte a szervez�ket, a sajn�latos esem�nyben t�bb ember �let�t vesztette. Antal�czy Ad�l